Gyászjelentés - Szabó Miklós
Gyászol a növénytermesztési szakma, gyászol a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara. Szabó Miklós professzor úr 2014. augusztus 1-én eltávozott közülünk.
Szabó Miklós 1932. november 18-án született a Szabolcs-megyei Pátrohán. Középiskolai tanulmányait a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban végezte. 1952-ben érettségizett. 1953 és 1958 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója volt. 1958-ban mezőgazdasági mérnöki oklevelet kapott. Az egyetem elvégzését követően egy évig a Dalmandi Állami Gazdaságban dolgozott. 1959-től 1984-ig az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet kutatója volt tudományos segédmunkatárs, -munkatárs, - főmunkatárs, majd tudományos osztályvezetői beosztásban. 1984-ben egyetemi tanári kinevezést kapott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, ahol különböző oktatói és vezetői megbízatásokat látott el. 1990-ig a Növénytermesztési intézet vezetője volt. Nyugállományba vonulásától az intézet professor emeritusa.
1964-ben egyetemi doktori címet szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1975-ben „Őszi búzák szemtermésének minőségi és mennyiségi változásai egyes termesztési tényezők hatására” című értekezésével a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, majd 1990-ben „Őszi búzafajták agroökológiai alkalmazkodó-képessége” című disszertációjával a mezőgazdasági tudomány doktora fokozatot nyerte el a Magyar Tudományos Akadémián.
Főbb kutatási témái: a kalászos gabonafélék biológiai alapjainak fejlesztése, őszi búza és rozsfajták honosítása és termelésfejlesztése, szántóföldi kísérleti módszertan kutatása, őszi búzafajták malom- és sütőipari minőségének vizsgálata, meghatározása, őszi búza fajták termésstabilitása és adaptáló képességének vizsgálata eltérő termőhelyi adottságok között, valamint a vetőmagtermesztés minősítésének és minőségének fejlesztése.
Egyetemi oktatóként negyedszázadon keresztül oktatta a növénytermesztés-tani tárgyakat a nappali, a levelező képzésben, valamint a szaktanácsadásban. Számos tantárgy, így a vetőmagtermesztés, valamint a fajtaminősítés oktatásának kezdeményezője volt. A hallgatóság kiváló előadóként, jó retorikai képességű oktatóként értékelte. Aktív szerepet vállalt a tudományos minősítésben és a PhD doktori képzésben
Tudományos és oktatói munkássága mellett jelentős szakirodalmi tevékenységet folytatott. Szerzője, társzerzője, illetve szerkesztője 6 szakkönyvnek, köztük két országos növénytermesztési tankönyvek. Tudományos közleményeinek száma 54, ebből 12 idegen nyelven jelent meg. Szakcikkeinek, egyéb közleményeinek száma 52. Munkáinak száznál több citációja dokumentált.
Részvétele a tudományos közéletben mindenkor meghatározó volt. 1965-72 között a Magyar-Német Rozsnemesítési Koordinációs Bizottság elnöke volt. 1973-tól 2004-ig tagja, illetve titkára volt az MTA Növénytermesztési Bizottságának. 1986-92 között az Országos Fajtaminősítő tanács tagja volt. 1984-90 között a Magyar Agrártudományi Egyesület Gabonatermesztési Szakosztályának elnöke volt. 1992-óta tagja az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testületnek, az Agrár Bizottság elnöke. 2000-óta tagja a Professzorok Világtanácsának.
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: A Magyar Agrártudományi Egyesület a „Cserháti Sándor emlékéremmel” tüntette ki. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete a „Martonvásár Jubileumi Díjat” adományozta munkája elismeréséül. Megkapta a növénytermesztési tudomány legrangosabb kitüntetését is. A Magyar Tudományos Akadémia Növénytermesztési Bizottsága a „Surányi János emlékérem” kitüntetéssel ismerte el életművét. Legutóbb a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Tanácsa a „Pro Facultati Scientiæ Agrariæ” díj adományozásával adózott Szabó Miklós professzor úr 80. születésnapja alkalmából a növénytermesztési diszciplína oktatásában és kutatásában kifejtett munkásságának.
Magam és az intézet minden dolgozója nevében búcsúzunk. Tisztelt Professzor Úr, nyugodj békében!
Jolánkai Márton
