Kaposi István emlékdíj

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

 

Az „AGRÁRSTAFÉTA” TEHETSÉGGONDOZÓ Alapítvány
(ASTA)

pályázatot hirdet mesterképzésen diplomázó hallgatók részére

„Kaposi István emlékdíj”

elnyerésére

Ezzel a pályadíjjal az Alapítvány Kuratóriuma - a néhai Kaposi István tisztelőinek adományából - egy agrárpályára készülő tehetséges fiatal pályakezdését szeretné támogatni, a szorgalmas és kitartó munka elismeréseként.

A pályadíj értéke: 50.000,- Ft,

melyet ösztöndíj formájában nyújtunk át a kar tanévzáró ünnepségén.

Pályázhatnak azok a Szent István Egyetemen 2017-ben végző hallgatók, akik

  • kimagaslóan jó eredményű, sikeres MSc diplomát védtek;
  • sors és életmód hasonlóságot éreznek a pályadíj névadójával;
  • és bírják a vizsgabizottság javaslatát, a kar dékánja és a diák önkormányzata támogatását.

A pályázók a pályadíj névadójáról további részleteket tudhatnak meg az Agrárstaféta Tehetséggondozó Alapítvány honlapjáról www.asta.hu (Támogatóink rovatban).

Pályázni lehet: az Alapítvány „Kaposi István Emlékdíj pályázati űrlapon, mely lentebb letölthető.

A pályázathoz csatolni kell egy részletes szakmai önéletrajzot – melyben a hallgató bemutatja családi/szociális körülményeit, eddigi iskolai/szakmai eredményeit, jövőbeni terveit.

A pályázat elbírálás legfontosabb szempontja az életpálya-modell megfelelőség!

A pályázat beérkezés határideje: 2017. június 9., péntek 12 óra.

A pályázat személyesen adható be egy példányban a Kar Tanulmányi Osztályára, vagy az Alapítvány Irodájába az elbírálás alapjául szolgáló mellékletekkel együtt, összetűzve egy A4 borítékba zárva. A borítékra kérjük ráírni! „Kaposi István Emlékdíj Pályázat”, Agrárstaféta Tehetséggondozó Alapítvány Kuratóriuma részére, Helyben

Hiánypótlásra nincs lehetőség!

A pályázatok elbírálására 2017. június 13-én, kedden kerül sor. A nyertes nevét a TO-k hirdető falán tesszük közzé. A díj átadására a Kar tanévzáró ünnepségen kerül sor.

 

„AGRÁRSTAFÉTA” TEHETSÉGGONDOZÓ

Alapítvány kuratóriuma

2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.,

Tel: 06-30-297-6783, info@asta.hu

 


 

Életút ismertető az AGRÁRSTAFÉTA Tehetséggondozó Alapítvány

Kaposi István Emlékdíj pályázati felhívásához

 

 

 

Kaposi István szakmai pályafutása

1931. november 13-án Fácánkert községben született egy gazdasági cselédsorban élő család hetedik gyermekeként. Általános iskoláit Decsen kezdte és Fácánkertben fejezte be 1945-ben. A Felszabaduláskor földet kapott a család, ezen gazdálkodtak a szülők gyermekeikkel. Édesapja határozott kérése volt, hogy minden fiútestvér szakmát tanuljon. Ő - a legkisebb fiú-, indult el utolsóként a szülői háztól. 1949-ben, 18 évesen hiányos alapokkal kezdhette el a Palánki Mezőgazdasági Technikumot, amit kitűnő bizonyítvánnyal végzett el. Ez jelentette a belépőt a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, ahol hasonló helytállással 1957-ben szerzett diplomát.

Az egyetem elvégzése után a Tolna Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályán szarvasmarha törzstenyésztői munkakörben kezdte szakmai pályafutását. A Magyar Tarka és ezen belül is elsősorban a Bonyhádi Tájfajta tenyésztésének irányítása és védelme tartozott a feladatai közé.

1963-tól a Szekszárd Városi Tanács Termelés-ellátásfelügyeleti, majd Mezőgazdasági Osztályának vezetője. Ebben az időben egy, a Tolna megyei Népújságban megjelenő cikksorozat - „Mi lesz a szekszárdi heggyel?” –, termékeny, innovatív szakaszát nyitja pályafutásának. A Tsz-ek szervezésekor a kizárólag kisüzemi művelésre alkalmas területek is helytelenül a közösbe kerültek, ezért a szekszárdi hegy jelentős része műveletlenül, parlagon hevert. Az országban elsőként, a szekszárdi borvidéken sikerült megszerveznie a zártkerti rendszerű művelést, amelynek alapja a személyi földtulajdon és földhasználat volt. Kezdeményezésére - amely elképzelés a magántulajdonnal kapcsolatos szemlélet, ellenérzés miatt nehezen talált támogatásra -, az országban elsőként alakítottak ki egy 1500 hektáros zártkertet. Egyidejűleg a borvidék rekonstrukciója is elkezdődhetett; megkezdődtek a nagyüzemi és családi szőlőtelepítések. Ez a munka alapozta meg a szekszárdi borvidék mai ismertségét, elismertségét.

1978-ban kezdődött szakmai pályafutásának harmadik szakasza, a három szekszárdi TSz összevonásával. Ennek a 6500 hektáros Szövetkezetnek lett a termelési főmérnöke, majd egyben elnökhelyettese is. Az egyesítés sikerességét az elért eredmények meggyőzően bizonyították, így szakmai elégedettséggel vonult nyugdíjba. Szakmai pályafutása mellett bírósági szakértőként is dolgozott, saját szőlőskertjéből díjnyertes borok fakadtak, a szekszárdi ALISCA Borrend lovagja volt.

„Úgy gondolom, hogy a tanulmányaim során szerzett tudást lehetőségem volt hatékonyan, gyümölcsözőn használni aktív pályafutásom alatt. Elért szakmai sikereim mellett kiegyensúlyozott, harmonikus családi életem igazán boldog, elégedett emberré tettek.„ írta 2007-ben, a gödöllői aranydiploma igényléséhez írt beszámolójában. Feleségére, 52 évnyi házasságára, két lányára, négy unokájára gondolt.

Mindenben fáradhatatlanul törekedett a teljességre. Fontos volt számára a rá bízott tudás, és az úton szerzett ismeretek; az alkotás, és az odavezető út; de mindenek felett az ember; a család, a barátok, a munkatársak. Mindenkinek adni akart valamit; egy jó szót, kitüntetett figyelmet, egy pohár aranyló bort, egy mosolyt, bíztatást... „Úgy szeretnék mindenkit a nevén szólítani, csak ez nem sikerül..., de ha azt mondom, „Husom”, az mindenki szívéhez eltalál”. Sokunk szívét érintette meg.

Kaposi István, Pista, Pisti, a „Husom” 2010. szeptember 18-án súlyos betegségben töltött nehéz hónapok után befejezte földi útját. Egyházi és polgári búcsúztatójára Szekszárdon a Művészetek Házában 2010 október 11-én 14 órai került sor, amelyen megjelentek a családon kívül barátok, ismerősök és akik szerették őt.

Tisztelőit arra kérte a család, hogy a búcsúzás virágaira, koszorúkra szánt összeggel támogassák a Gödöllői Egyetemen működő AGRÁRSTAFÉTA Alapítvány tehetséggondozó programját. (www.asta.hu) Adományaikat az alapítvány emlékdíjként, vagy ösztöndíjként az agrár-pályára készülő tehetséges fiatalok támogatására fordítja.

 

 

Mándy Stefánia: Csak csillag ő, csak látomás

 

A holdban él, a vízben él, halak, füvek között.

s csillagszemmel nézdegél a fellegek mögött.

Lágy hangját hosszan hallani, s az erdő megremeg,

Sas szárnyai, nád karjai befonják az eget.

Selyemhaját köd lengeti, és hogyha elmereng,

a szél fütyülve zengeti a lombos végtelent.

Csak csillag õ, csak látomás csak fény a tengeren,

sugárarcát nem látja más, de fellobog nekem.

És minden este rám ragyog, kék jácint mosolya.

Egyetlen tükre én vagyok, nagy ég, milyen csoda

Hogy holdban élt, hogy vízben élt gyöngy és göröngy között,

mégis eljött a kedvemért szívembe költözött.

És rajzolgatni álmaim, most mindig ott lakik

Kibontja éjem tájain szelíd virágait.

 

Pályázati felhívások részeként közzétéve - a Család hozzájárulásával - az Agrárstaféta Tehetséggondozó Alapítvány gondozásában.

Gödöllő, 2011. évtől

CsatolmányMéret
Microsoft Office document icon KAPOSI_palyaz-urlap-2017.doc38 KB