K+F+I
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény értelmében a gazdasági társaságok 2004. január 1-től innovációs járulék fizetésére kötelezettek (kivételt képeznek a kis- és mikrovállalkozások). A járulék éves bruttó összege az adóalap x a törvénynek megfelelő %. A befizetett összeg a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapba kerül, amelyet az állam is kiegészít saját forrásaiból, az így felhalmozódott keret terhére innovációs pályázatokat írnak ki.
Fontos azonban tudni, hogy a vállalkozások által adó formában történő befizetésnek lehetséges egy alternatív hasznosítási módja: kutatás-fejlesztés finanszírozása egyetemek és/vagy kutatóintézetek bevonásával.
Miért jó és hasznos ez a vállalkozások számára?
A vállalkozás olyan, az érdekeiket szolgáló kutatás-fejlesztési, szaktanácsadási feladatokkal bízhatja meg az egyetemeket/kutatóintézeteket, melyek a vállalkozás fejlődéséhez, piaci működéséhez elengedhetetlenül szükségesek.
A vállalkozások olyan tartamkísérletekkel bízhatják meg partnereiket, melyekhez saját kapacitásuk nem megfelelő nagyságú, és ezáltal képet kaphatnak a fejleszteni kívánt technológia, eljárás, tenyésztési/termesztési mód használhatóságáról.
A fentieken túl a befizetendő járulék éves bruttó összegéből levonható:
- a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költsége,
- a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége (pl. egyetemi kutatóintézetek)
- speciális felhalmozásokkal rendelkező nonprofit szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége.
A SZIE MKK a felsőoktatási és az akadémiai kutatóhálózat egyik intézményeként alap-, alkalmazott- és fejlesztő kutatásokat végez. A Kar tovább kívánja erősíteni eredményes K+F+I tevékenységeit, amelyek a molekuláris biológiai szinttől a tájléptékű tudományos eredményekig, az erős elméleti alapokon álló széleskörű gyakorlati alkalmazásokig, és a hazai felhasználástól a nemzetközi, azon belül pedig megkülönböztetetten az Európai Közösségig terjednek.
A K+F+I eredményességét friss példák is alátámasztják:
- A környezetállapot felmérése ökofiziológiai bioindikációs vizsgálatokkal Dunai Finomító térségében - Megbízó: MOL Nyrt.
- A paradicsomtörköly vadtakarmányozási célú felhasználásának vizsgálata - Megbízó: Aranyfácán Product Kft.
- A Pilis-tetői természetszerű erdőgazdálkodás hatása a nagyvad-erdő kapcsolatokra - Megbízó: Pilisi Parkerdő Zrt.
- A vörösiszap katasztrófát követő mezőgazdasági rekultiváció logisztikai feladatai - Megbízó: MÁVTRANSSPED Kft.
- Az árvizek hosszú távú populációdinamikai hatásának modellezése - Megbízó: GEMENC Zrt.
- Az élelmiszeripari elfolyóvizek szervesanyag tartalmának csökkentési lehetősége EM technológiával - Megbízó: Naszálytej Zrt.
- Az energianád termesztéstechnológiájának kialakítása - Megbízó: Négy-Határ '99 Kft.
- Cukorrépa termesztéstechnológia fejlesztése – Megbízó: Mátracukor Rt.,
- Fejlesztési tevékenység a szerencsi talajok fizikai és biológiai állapotának megőrzésére és javítására - Megbízó: Szerencsi Mezőgazdasági Zrt.
- Különböző adalékanyagok hatékonyságának vizsgálata tojótyúk állományban - Megbízó: Ászári Takarmány Kft.
- Lovak táplálóanyag-ellátottságának vizsgálata - Megbízó: Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft.
- Tarlógondozás csapadékos időben - Megbízó: Vaderstad Kft.
- Tejfeldolgozó elfolyóvíz minősítés rendszerének áttekintése - Megbízó: Óvártej Zrt.
- Zöldtrágya növények termesztése, felhasználási lehetősége a növénytermesztésben és az állattenyésztésben – Megbízó:Támogató: Vaderstad Kft (Gárdony), Lajtamag Kft. (Mosonmagyaróvár)
