Betelepedtek a Zemplénbe a farkasok
Újra kell tanulnunk, hogyan tudunk együtt élni a nagyragadozókkal – mondta a Magyar Hírlapnak Szemethy László, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének vadbiológusa.
Szemethy László kifejtette, az egyetem intézete egy svájci támogatású projekt részeként az Északi-Középhegységben épít ki monitoring rendszert, amely a nagyragadozók – medve, hiúz, farkas – bundájának szálait gyűjti be.
„A munka közepén járunk, az állatkerti teszteken már sikeresen túljutottunk” – hangoztatta. Utalt arra is, az énekesmadarak szintén segítséget jelentenek, amikor fészkeik építésekor olyan szőröket használnak, amelyeket ezek az állatok hagytak el. Szavaiból kiderült, az apró otthonok átnézése ugyancsak hasznos, de nem annyira hatékony megoldás, mint a másik, mert meg kell várni, amíg a költési szezon lefut, és addig az anyag folyamatosan károsodik. A DNS-ből kinyert adatokból az adott fajra, mennyiségre, sőt szerencsés esetben a rokonságokra is lehet következtetni. Mindezekkel párhuzamosan zajlik egy másik vizsgálat is, amelyben a hazai kutatók egy két évvel ezelőtt indult, a Natura 2000-es területekre kiterjedő felmérésben szeretnék feléleszteni a farkasok terepi megfigyelését. Ennek debütáló eredményei az év vége felé várhatók.
