Kutatási és tudományos témák

Karunk küldetése, hogy részünk legyen a jövőben is élhető környezet megteremtésében és megtartásában. Ezért olyan kutatásokat végzünk, melyek az agrár-környezetgazdálkodást, a vidék- és területfejlesztést, a természetvédelmet szolgálják.

 

Állattudományi Alapok Intézet, Kutatási témák:

  • Bt-toxint termelõ kukorica hatásai ugróvillásokra (Collembola)

Vizsgálatainkban azt teszteltük, hogy a CryIAb Bt-toxint termelő kukoricafajta valóban hatástalan-e a talaj biológiai aktivitására, valamint ugróvillások terület- és táplálékválasztására. Terepen a biológiai aktivitás alacsonyabbnak bizonyult a Bt-toxint termelő kukorica talajában, mint az izogénes talajban. Páros táplálékválasztási tesztekben a Folsomia candida többször választották az izogénes kukoricát, mint a Bt-toxint tartalmazó párját. Ezek szerint az ugróvillások képesek felismerni és elkerülni a Bt-toxint tartalmazó növényi maradványokat, következésképp a dekompozíciós rendszer működése megváltozhat.

  • Biodiverzitás monitorozás kétéltűekkel és hüllőkkel

A Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer Kétéltűek és hüllők protokolljában megjelenő célok és módszerek sokrétűsége miatt a KÖM TVH szükségesnek látta a monitorozó program teljes körű beindítását megelőzően, azok előzetes kipróbálását. Célunk az volt, hogy a protokollban szereplő projektek keretében felvetett kérdések megválaszolhatóságát értékeljük a terepi adatgyűjtések alapján, javaslatot tegyünk a protokollban leírt módszerek, a hosszútávú kivitelezésében felhasználható adatlap esetleges további pontosítására. Összességében megállapítható, hogy a protokoll anyaga jó alapot adott a felmérésekhez, de a helyi specialitásokhoz jobban igazodó, rugalmasabb mintavételezési módszereket kell kialakítani.

  • A természetes eredetű karotinoidok metabolizmusa tyúkfélékben

Néhány természetes karotinoid metabolikus változását vizsgáltuk napos csibében, tojótyúkban és japán fürjben. Kísérleteinkhez karotinoid és retinoid mentes takarmányt fejlesztettünk ki. Napos csibében p.os adagolt karotinoidok felszívódása nem történik meg, de tojótyúkokban eredményesen felszívódnak. A likopin, felszívódását követően a tojó madarak petefészkében deponálódik, ezzel a tojássárgáját eredményesen színezi. Emellett jelezve a lipid-metabolizmussal végbemenő kölcsönhatást a vér és a tojássárgája koleszterin szintjét is csökkenti.

  • Paradicsom és likopin tartalmú melléktermékének hasznosítása élelmiszerek és takarmányok beltartalmi értékeinek növelése céljából

A project kimunkálása során egy likopintartalmú funkcionális élelmiszernek tekinthető tojás termelésének módszerét sikerült kidolgoznunk. Eredményeink szerint a takarmány likopinnal történő kiegészítése mind japán fürj modellben, mind tojótyúkokban kedvező immunmoduláns hatást mutatott. Az eredmények a tojástermelés gyakorlatába átültethetőek.

  • A hús minőségének javítása takarmányozási módszerekkel

A tanszéken zajló kutatások egyik fő iránya a monogasztrikus állatok (sertés, brojler, pulyka, nyúl) húsminőségének meghatározása, javítása illetve az erre ható tényezők vizsgálata. A környezeti tényezők mellet a genetotípus hatását is kutatjuk. A klasszikus húsminőségi paramétereken túl a különböző szervek oxidatív stabilitását, lipid peroxidációs értékeit és zsírsav összetételét is analizáljuk. Célunk ezen eredmények ismeretében a húsminőségét javító takarmányozási módszereket kidolgozni.

  • Egyes élelmiszeripari melléktermékek tárolhatóságának és silózási adalékanyagok hatásának vizsgálata modellsiló rendszerben

Az általunk kialakított modellsiló-rendszerben vizsgáltuk a sörtörköly, kukorica glutén és paradicsomtörköly eltarthatóságát, valamint egyes silózási adalékanyagok (biológiai és szervessav-adalékok, sók, abszorbensek) hatásának összehasonlító elemzését végeztük el anaerob (erjedés) és aerob körülmények között (aerob stabilitásra gyakorolt hatás). Elvégeztük továbbá az erjedésdinamika részletes vizsgálatát az egyes adalékanyagok és azok kombinációinak alkalmazásakor.

  • Egyes mikotoxinok, valamint a szelénterhelés hatásának felmérése a lipidperoxidációra és a biológiai antioxidáns védőrendszerre gazdasági állatokban

A mikotoxinok kémiai szerkezetük, illetve zajló metabolizmusuk, a szelén pedig kémiai tulajdonságai folytán szabadgyök képződést indukálhatnak, illetve terhelhetik a biológiai antioxidáns védőrendszert. Kísérleteink során a mikotoxinok közül az aflatoxin, a fumonizin, az ochratoxin, illetve a T-2 toxin és metabolitjainak sertésre, brojlercsirkére és különböző hal fajokra (afrikai harcsa, ponty), egyes szelén vegyületek hatását pedig baromfi és hal fajokra gyakorolt hatását vizsgáljuk.

  • Embrionális őssejt alapú kardiális sejttenyészetek gyógyszermolekula teszt és szöveti regenerációs kutatásokra
  • Transzgenikus egér modellek létrehozása sejtmagátültetéses klónozással

Állattenyésztés-tudományi Intézet, Kutatási témák:

  • Különböző legeltetési módok hatása hátrányos ökológiai adottságú területeken.
  • Innovatív piacképes tej- és tejtermékek fejlesztése és előállítása különböző alternatív takarmányozási technológiák esetén.
  • Közvetlen és közvetett energiafelhasználás a sertéstenyésztésben.
  • A szaporodási ciklus perzisztenciájának hosszabbítása tyúk szülőpár állományoknál.
  • Lúd- és tollkutatás. Baromfi ágazatok ökonómiája.
  • Az ultrahang technika alkalmazása a vágóérték előrejelzésénél szarvasmarha, juh és kecske fajokban.
  • Termelés ellenőrzési adatokból – a későbbi termelés alakulásának előrejelzésére alkalmas – új ismeretek felszínre hozása.
  • A testalakulás jelentősége, fontossága a szánhúzó kutyák munkájában.
  • Trichotecénvázas mikotoxinok hatásának vizsgálata baromfi fajokon.
  • A globális klímaváltozások összefüggő hazai hatások és az arra adandó válaszok.

Genetika és Biotechnológiai Intézet, Kutatási témák:

  • Gének és transzgének reaktiválása DNS demetilálással

Témavezető: Dr. Gyulai Gábor
A gsh1 gén relatív expressziós szintjét határoztuk meg qRT-PCR analízissel két transzgénikus szürkenyár (Populus × canescens) klónban az identikus nyár tipusban. Eredményeink alapján az egyik transzgénikus klónban (mely 60%-al alacsonyabb kópiaszámú transzgén-beépülést mutatott) a gshI transzgén expressziója extrém magas értéket mutatott a másikhoz képest, amely érték tovább növekedett a DHAC demetiláció indukciójával. A DHAC-indukció a nyár endogén gsh1-génexpressziós szintjére szignifikánsan hatékonyabb a nem-transzformált klónban, mint a transzformánsokban.

  • Paraquat-ellenálló szürkenyár (Populus x canescens) klónok szelekciója fitoremediációs alkalmazásra

Témavezető: Dr. Gyulai Gábor
Paraquat toleráns nyárfa (Populus x canescens) klónok szelekcióját végezzük in vitro kultúrában. A regeneránsokat szelekciós táptalajon történő tesztelés után felszaporítottuk, gyökeresítettük, üvegházban felneveltük. A molekuláris (qRT-PCR) és biokémiai elemzések (aszkorbát és glutation peroxidáz; glutation S-transzferáz; lipoxigenáz) igazolták egy rendkívül stabil paraquat toleráns klón sikeres szelekcióját. A klónokat az in vitro vizsgálatokat követően in situ teszteljük gyomírtószer maradványok toleranciájára.

  • Kultúrnövények evolúciója és archeogenetikája

Témavezető: Dr. Gyulai Gábor
Görög- és sárgadinnye (13, 15, 18. század) valamint köles (4, 15. század) magleletekből ősDNS-izolálunk, molekuláris (cpDNS –kloroplasztisz DNS and nSSR – nuclear simple sequence repeat) elemzést és fenotípusos fajtarekonstrukciót végzünk a mai termesztett fajtával való összehasonlításban. Az aktív primerek alkalmazásával szekvencia elemzést is végzünk. A középkori minták fajtarekonstrukciójához elkészítjük a mai fajta morfológiai dendrogramját fenotípusos bélyegek alapján.

  • Az Adh1 gén szervspecifikus expressziója autotetraploid kukoricában

Témavezető: Dr. Hajós Lászlóné
A szervspecifikus génexpresszió alapjául szolgáló mechanizmusok az alkohol-dehidrogenáz -1 (Adh1) gén esetében kevésbé ismertek. Autotetraploid Wf9 kukorica vonalunkban olyan mutáns Adh1-F allélt hordozó egyedeket találtunk, amelyeknél a scutellumban normális vagy néhány %-ban csökkent az ADH1 aktivitás, míg a pollenszemekben nem, vagy kevesebb, mint a vad típusúakéban. A DNS szekvenálás eredményei alapján a jelenséget egy Ds elem inszerciója miatt létrejött pontmutáció okozhatta. A fehérje szekvenálás alapján a Globulin1-S gén is érintett lehet a transzpozon tevékenységben.

  • Szójamagok egészség szempontjából fontos összetevőinek növelése növénynemesítéssel

Témavezető: Dr. Hajós Lászlóné
A legújabb kutatások szerint a szója nemcsak fontos fehérjeforrás, de számos krónikus betegség megelőzésében és gyógyításában is szerepet játszik. Krónikus gammabesugárzással előállított szójavonalainkban meghatároztuk a rák megelőzésében fontos szerepet játszó Kunitz (KTI) és a Bowman-Birk (BBI) inhibitorok mennyiségét a magban. A HPLC és az ICP analizisek szerint valamennyi E vitamin komponens tekintetében jelentős genetikai variabilitást, kedvező Ca, Fe és Zn tartalmat azonosítottunk a mutáns vonalakban.

  • A Fuzáriumos fertőzés rizikó tényezői a szárazság és a magas tőszám

Témavezető: Dr. Hajós Lászlóné
Magyarországon a talajban jelen lévő Fuzárium fajok a kukoricaszár bélszövetének károsodását, a növény érés előtti pusztulását és így jelentős termésveszteséget okoznak. Kísérleteink célja beltenyésztett kukorica vonalak és hibridjeik szárkorhadásának és csőpenész ellenállóságának vizsgálata száraz és öntözött viszonyok között. A szárkorhadás ellenállóságot természetes és mesterséges fertőzés után, a csőpenész ellenállóságot pedig három Fusarium fajjal történő mesterséges csőkezdemény és bibe fertőzés után értékeljük. Molekuláris munkát is tervezünk.

  • Markerekre alapozott szelekció kultúrnövényekben

Témavezető: Dr. Kiss Erzsébet
A tartós rezisztencia kialakítása, az egyes rezisztencia gének piramidálása, a major géneken kívül kvantitatív rezisztencia gének bevitele a legértékesebb genotípusokba megbízható molekuláris markerek nélkül nem valósítható meg. Célkitűzésünk lisztharmat és peronoszpóra rezisztenciagénekkel kapcsolt molekuláris markerek azonosítása és alkalmazása szőlőben; almában és rezisztenciát valamint hímsterilitást determináló génekkel kapcsolt markerek alkalmazása repcében.

  • Génfelfedezés, funkcionális genomika

Témavezető: Dr. Kiss Erzsébet
A genomanalízishez - mindaddig, amíg minden termesztett növényfaj fizikai térképe rendelkezésre nem áll - génizolálásra, az izolált gének funkciójának meghatározására, génexpressziós vizsgálatokra, transzgénikus növényelőállításra van szükség. Kutatási témánk molekuláris biológiai módszerek alkalmazásával (DNS, RNS analízisek, PCR:, TAIL, RT, kvantitatív), vektor-konstrukciók létrehozása, növénytranszformáció). szamóca érés-specifikus gének és promotereik azonosítása és funkcionális jellemzése.

  • DNS genoztipizálás, “molekuláris taxonómia”

Témavezető: Dr. Kiss Erzsébet
Kutatási témánk célja szőlő, alma és repce elismert fajták, nemesítési alapanyagok, génbanki tételek DNS genotipizálása és pedigréjének meghatározása molekuláris markerekkel. Az SSR markerekkel készített DNS ujjlenyomatok alkalmasak a fajták jellemzésére, megkülönböztetésére. A molekuláris elemzési adatokat a fajták eredetének elemzésére is alkalmazzuk, ami egyrészt megerősítheti néhány fajta ismert pedigréjét, másrészt felderíthet olyan szülő-utód kaopcsolatokat, amelyekre írásos dokumentumok nem állnak rendelkezésre.

Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, Kutatási témák:

  • Fátlan növénytársulások szünfiziológiai folyamatainak térbeli léptékfüggése

Kutatásainkkal a növényi szünfiziológiát, mint diszciplinát kívánjuk megalapozni. Munkánkban különböző fajkészletű, térbeli mintázatú, vegetáció-dinamikájú, fiziognómiájú és architektúrájú természetes, gyep- és ruderális társulás azonos térléptékű, szünfiziológiai és szünfenetikai - párhuzamos - vizsgálatát végezzük. Vizsgálatainkkal az alábbi fő kérdéseket kívánjuk megválaszolni: 1) Mekkora a szünfiziológiai minimum area az egyes növénytársulásoknál? 2) Van-e összefüggés a cönológiai és a szünfiziológiai minimum area között. 3) Hogyan hatnak a szünbotanikai, cönológiai viszonyok az adott állományok élettani paramétereire? 4) A térben és időben változó cönológiai viszonyok hogyan befolyásolják a társulásfiziológiai folyamatokat?

  • A globális klímaváltozás növényökológiai hatása

A kutatás célja az emelkedő légköri CO2-koncentráció és léghőmérséklet hosszú távú növényökológiai hatásainak megismerése jellegzetes Kárpát-medencei természetes vegetáció (lösz- és homokpusztagyep), termesztett és gyomnövény, valamint fafajok példáján, illetve a kiszáradástűrő növények fő típusain. A vizsgálatok a vegetáció szerkezetének és ökológiai folyamatainak, ill. a vegetáció és növények ökofiziológiájának, produkciója mennyiségének és minőségének vizsgálatára terjednek ki.

  • A növényi kiszáradástűrés ökofiziológiája (trópusi ökofiziológia)

Munkánk célja az ún. kiszáradástűrő növények (DT) kiszáradási és újraéledési folyamatainak jellemzése elsősorban trópusi kriptogám és virágos homoiochlorophyllous (HDT) és poikilochlorophyllous (PDT) növényeken; az új kiszáradástűrési stratégia, a PDT mechanizmus részleteinek feltárása; a HDT és PDT stratégiák ökológiai szerepének tisztázása.

  • A Kárpát-medence és egyéb földrajzi tájak flórájának és vegetációjának kutatása

A hazai és külföldi (mérsékelt övi, mediterrán és trópusi) területek flórájának és vegetációjának kutatása. A hazai flórában főként a harasztok és a virágos növények kutatása dominál. Külön kiemelt helyen szerepelnek a vízi területek, nedves térszínek és a gyeptársulások vizsgálatai.

 

Növényvédelmi Intézet, Kutatási témák:

A napraforgó, mint modellszervezett és legfontosabb kórokozói, P. halstedii (peronoszpóra) és a S. sclerotiorum (fehérpenész) kapcsolatában a növénykórokozók elleni környezetkímélő védekezésben kiemelt szerepet játszó rezisztencia megnyilvánulását.

Monitorozzuk a napraforgó peronoszpóra patotipusainak magyarországi előfordulását.

A biológiai védekezési kutatások keretében foglalkozunk a talajeredetű növénykórokozók antagonistáinak (Pseudomonas és Trichoderma fajok, Coniothyrium minitans, stb.) illetve entomopatogén gombák (Metarhizium, Beauveria, Lecanicillium, stb, fajok) gyakorlati alkalmazásának megvalósításával.

Fontos kutatási területünk a különböző növényi kártevők, így az invazív fajok (amerikai kukoricabogár, nyugati virágtripsz, gyapottok-bagolylepke), továbbá a napraforgón károsító szívó kártevők biológiája, kártétele, populációdinamikája és a különböző védekezési módszerek.

Vizsgáljuk az őszi búza kártevőit és természetes ellenségeiket, a különböző művelési módok hatását a burgonya kártevőire és azok természetes ellenségeire, a szimulációs modellek növényvédelmi felhasználhatóságát.

A Gyomszabályozási Csoport kutatási területe az ország különböző régióiban lévő ökológiai gazdaságok gyomflórájának, gyomösszetételének elemzése és a különböző kultúrákban a herbicidek használata nélküli gyomszabályozás. Gyomdiverzitás változás nyomon követése az átállás során.

Az Integrált növényvédelmi Csoport egyik fő kutatási területe az amerikai kukoricabogár terjedése, kártétele és az ellene történő integrált védekezési lehetőségek kutatása.

A Mikrobiológiai és Környezettoxikológiai Csoport egyik fő kutatási területe a természetes és mesterséges ökoszisztémákban központi szerepet betöltő arbuszkuláris mikorrhizát (AM) képző gombák tanulmányozása:

  • diverzitás vizsgálatok,
  • az AM gombák ún „helper” baktériumokkal és/vagy makroelemek körforgásában szerepet játszó más rizoszféra mikroroganizmusokkal való együttéléseinek,
  •  a mikorrhizát képző- és a növénypatogén gombák közötti kapcsolatainak elemzése.

Kutatjuk a termofil komposztgombák lignocelullóz bontó képességét, lignit bontó enzimek aktivitását, a cellulóz és hemicellulóz bontásában részvevő enzimek jelenlétét és aktivitását.

További kutatási területünk a mikotoxin termelő gombák biológiája, ökológiája, genetikája, a toxinveszély előre jelzésére szolgáló modellek kifejlesztése, a stressz-válasz szabályozása mikroszkópos gombákban, a stressz és a mikotoxin termelés kapcsolata, stressz szignál-átviteli útvonalak összehasonlító elemzése, növényi kórokozó gombák reprodukciós stratégiái, az varos klónos szaporodásra való váltás molekuláris hátterének kutatása.

 

Kertészeti Technológiai Intézet, Kutatási témák:

  • Intenzív szabadföldi paprika és paradicsomtermesztés és hajtatás
  • Retardált műtrágyák környezettudatos alkalmazása
  • CO2 trágyázás alkalmazási módjai a zöldséghajtatásban
  • Zöldségnövények beltartalmi értékeire ható biotikus és abiotikus tényezők
  • Biológiai növényvédelem
  • Zöldségnövények vízigénye, öntözése, öntözés tervezése
  • Szarvasgombatermesztés és mikorrhizálási technológia
  • Választékbővítő zöldség- és gyümölcsfélék termesztéstechnológiája
  • Új dísznövény taxonok alkalmazása
  • Gyógynövénytermesztés

Vadvilág Megőrzési Intézet, Kutatási témák:

  • Dr. Csányi Sándor

* Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) fejlesztése és működtetése
* Az őz terület-használata alföldi, mezőgazdasági élőhelyen
* A vízivad nehézfém szennyezettségének felmérése
* Vadgazdálkodás, vadászat szabályozása az EU-ban
* Gímszarvas és őz agancsfejlődése különböző élőhelyeken
* Az éti csiga monitorozási rendszerének működtetése

  • Dr. Szemethy László

* Gímszarvas-gazdálkodás átalakításának lehetőségei
* Nagyragadozók hosszú távú védelmének megalapozása Magyarországon
* DALERD Zrt. Körösladányi Vadaskertje természetvédelmi kockázatainak felmérése
* Vadföldek, a kiegészítő takarmányozás, a sózók és a dagonyák jelentősége a nagyvadgazdálkodásban
* Növényevő nagyvad-fajok hatása az erdő felújulására különböző erdőhasználati módok esetén
* A vadetetők hatókörének becslése
* A vaddisznó állomány hatása az Isaszegi vaddisznóskert sástársulásaira
* A gímszarvasok területhasználatának és táplálkozásának jellemzése a vadhús nyomonkövetése szempontjai szerint
* Mezőgazdasági vadkár-formák bemutatása az egyes kultúrnövényfajok különböző fajtáiban

  • Dr. Heltai Miklós

* A vadgazdálkodás szempontjából fontos emlős ragadozók és ragadozó madarak hosszútávú országos, kérdőíves adatgyűjtésen alapuló monitoringja
* Aranysakál visszatelepedésének okai
* Faunaidegen, invazív ragadozó fajok hazai elterjedésének ellenőrzése, e fajok terjedésének megakadályozása
* Ragadozó gazdálkodás fejlesztése a hazai apróvad-gazdálkodás gyakorlatában

  • Dr. Bíró Zsolt

* A borz (Meles meles) terjeszkedésének és vadgazdálkodási hatásainak vizsgálata
* Program a mezei nyúl védelmére (közös projekt a gyöngyösi KRF VÁT-vel)
* Mezei nyúl fajkezelési terv elkészítése
* Vad- és házimacskák élőhelyhasználata és hibridizációja

  • Lehoczki Róbert

* Őzagancsok kémiai összetételének vizsgálata

  • Dr. Katona Krisztián

* Az őszi-téli takarmányozás hatása a növényevő nagyvad-fajok területhasználatára, táplálkozására és a rágáskárra

Növénytermesztési Intézet, Kutatási témák:

  • Talajminőség javítás és fenntartás művelési és talajhasználati módszerekkel
  • Klímakár csökkentő talajhasználat és talajművelés
  • A talajtakarás szerepe a talajvédelemben és a klíma stressz csökkentésében
  • Fás- és lágyszárú energianövények tesztelése kedvezőtlen termőhelyen, termesztési technológiáik kidolgozása.
  • Zöldtrágya növények, termesztési technológiáik különböző termőhelyeken
  • Szerves hulladék eredetű termésnövelő anyagok kifejlesztése és felhasználása a szántóföldi növénytermesztésben
  • Az őszi búza termesztéstechnológia elemeinek fejlesztése.
  • Energianövények termesztéstechnológiai fejlesztése.
  • A klímaváltozás növénytermesztési vonatkozásainak kutatása.
  • A precíziós gazdálkodás növénytermesztési módszertana.
  • Természetvédelmi gyepek hasznosítása tejelő juhokkal.
  • Termőterület kímélő legeltetéstechnika kidolgozása.

Környezettudományi Intézet, Kutatási témák:

Környezetanalitika területén

Egyik fontos kutatási terület a nitrogén műtrágyák átalakulásának vizsgálata talaj/növény/atmoszféra rendszerben N nyomjelzési technológiával.

Talajban lezajló transzport folyamatok leírása matematikai modellekkel.

Nehézfémek környezeti mobilitásának jellemzése szekvens extrakciós módszerekkel, multielemes detektálással. Elemspecifikus detektálási technikák kidolgozása nehézfémek elemzéséhez.

Üvegház gázok képződése és kibocsátása agroökoszisztémák talajában.

Felületaktív anyag hatóanyagú háztartási-vegyipari és kozmetikai termékek összetétele, irritációs és tisztító hatása közötti összefüggések és minőségük vizsgálata.

Azonos rendeltetésű termékek életciklusának, környezetszennyezésének összehasonlítása az LCA módszereivel a környezetterhelés csökkentése érdekében.

Biokémia területén

Antinutritív faktorok

Bakteriális sejtfalbontó enzimek

Fehérjék 3d modellezése

Biológiailag aktív hatóanyagok vizsgálata

Kémia tanszék

Környezetgeokémia, numerikus modellezés, szennyeződés kockázatelemzés, térbeli folyamatok vizsgálata. Méréstechnikai fejlesztések. Extrakciós módszerek, műszeres analitika, plazma emissziós sugárforrások. Környezeti minták toxikus elemtartalmának frakcionálása, növényi minták komponenseinek vizsgálata. Spektrokémiai elemanalízis és speciációs analízis; a nitrogén biogeokémiai transzformációja a talaj-növény-légkör rendszerben.  Adszorpció, ioncsere folyamatok vizsgálata és modellezése.

Felületaktív anyagok és a belőlük készült termékek irritációs és tisztító hatása közötti összefüggéseinek vizsgálata. Búzafehérjék vizsgálata, fehérjék 3D modellezése, biológiailag aktív hatóanyagok vizsgálata. Termékek életciklusának, környezetszennyezésének vizsgálata.
Sugárvédelem, környezeti minták radioanalitikai vizsgálata, vízminőség védelem.

Talajtani és Agrokémiai tanszék

Elsősorban a tápanyag utánpótlás, precíziós mezőgazdaság, talaj-felvételezés, talajmonitoring, talajosztályozás és talajtérképezés, talaj szervesanyag és biodiverzitás, valamint a talajok reflektancia spektroszkópia tulajdonságai témakörökben folytat kutatásokat.

  • Adszorpciós és deszorpciós folyamatok kinetikai vizsgálata a talajban
  • A talaj savanyodás
  • A talaj tápelem és toxikus nehézfém puffer-kapacitása
  • a talaj geológiai vizsgálata
  • Talajok osztályozásának aktuális feladatai
  • Preciziós nyövénytermesztés talajtani hátterének kialakítása
  • Komposztálás során végbemenő folyamatok vizsgálata
  • Komposzt-minősítés kémiai módszerekkel
  • Régészeti talajtani vizsgálatok
  • Talajok és környezetük kölcsönhatásának elemzése
  • Új talajvizsgálati módszerek, elvek, berendezések kialakítása

Főbb kutatási témák:

  • A talajtani folyamatok felismerésének alkalmazása régészeti lelőhelyek környezeti viszonyainak rekonstruálásában
  • Hazai talajosztályozási rendszerünk fejlesztése, a nagy agyagtartamú talajok osztályozási problémái
  • Talajosztályozási rendszerek harmonizálása, korrelálása
  • A talajok szerves anyagának és biodiverzitásának csökkenése
  • Talajgenetika, talajosztályozás
  • Szervesanyag és ásványi anyagok hatása a talajtulajdonságokra
  • Különböző művelési rendszerek, talajhasználat és növényi sorrendek hatása a talaj szerves szén és összes nitrogén tartalmára, hangsúlyt fektetve a vizsgált elemek mélységbeli eloszlására.
  • Aggregátumstabilitás, szervesanyag minőség és talaj szervesanyag – talajlégzés összefüggés vizsgálata.
  • Szemcseméret analízis, talajsavanyúság mérése, szorpciós vizsgálatok
  • A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok, ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása.
  • A talajdegradációs folyamatok hatásának vizsgálata az ugróvillások (Collembola) és földigiliszták (Lumbricidae) egyed- és fajszámára.

Környezettechnológiai és Hulladékgazdálkodási Tanszék

Biogáz fermentációs technológia fejlesztés.

Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés és megújuló energia képzési rendszerek fejlesztése

Biohulladékok kezeléséből származó talajtermékenység növelő anyagok-komposztok minőségbiztosítási rendszerének fejlesztése

Vízgazdálkodási Tanszék

Nílusi ökoszisztémák értékelése és megfelelő használata

 

Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Kutatási témák:

Halgazdálkodási tanszék

Tógazdaságokban végzett kutatási munkák

Lágyiszap mennyiségének csökkentésére vonatkozó kutatások.

Molekuláris biológiai laboratóriumban végzett munkák

Természetes vízi és tenyésztett halfajok populáció genetikai hátterének, genetikai értékének felmérésére, fajvédelmi, tenyésztési, gazdasági és tudományos céllal.

A pontyfélék és harcsafélék családjába tartozó fajokban, illetve az egyre növekvő intenzív tenyésztésbe vont fajokban a genetikai háttér vizsgálatára alkalmas molekuláris markereket, illetve ivarhoz kötött DNS markereket és géneket találjunk, amelyeket később a halak genetikai állományának vizsgálata során szeretnénk hasznosítani.

A halakkal és halakon végzett környezet és alkalmazott toxikológiai vizsgálatok molekuláris biológiai támogatása, immunológiai, DNS, RNS és fehérje analitikai módszerekkel.

Szövettanai laboratóriumban végzett munkák

A tanszék különböző kísérleteiből származó halszövetminták elemzése és kiértékelése a fő feladat, mely során a különböző toxikológiai elváltozok, betegségek, fejlődési rendellenességek, szervi elváltozások vizsgálatára és kutatására nyíl  ik mód.

Zebradániós recirkulációs rendszer

A laborban toxikológia kísérletek folynak a zebradániókkal. 96 órás akut és hosszú távú akkumulációs tesztek. Lehetőség van a klasszikus mortalitást paraméterek mellett a viselkedés mintázatokban bekövetkezett változások vizsgálatára is. A szövettani laborral együttműködve egy-egy hatóanyag vagy szer hatásának, élettani hatásának teljes körű kutatása válik lehetővé.

Halsperma -mélyhűtés

Mélyhűtéssel kapcsolatos kutatások három fő irányvonalat követnek:

  1. A spermamélyhűtés technológiájának átültetése a gyakorlatba.
  2. Mélyhűtéses protokoll kidolgozása különböző halfajok spermájára, beleértve a veszélyeztetett és védett fajokat is.
  3. A mélyhűtés folyamatával kapcsolatos kutatások, a mélyhűtött anyag hűtése és felolvasztása során fellépő veszélyek, károsodások feltárása.

 

Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék

Fő kutatási témák:

  • Szénhidrogén vegyületek aerob és anaerob biodegradációja
  • Mikotoxinok hatáselemzése és biodegradációja
  • Hormonhatású anyagok (EDC-k) biodegradációja és biodetoxifikációja
  • Növény védőszerek biodegradációja
  • In vitro biológiai módszerek (öko- és biotesztek) fejlesztése, gyakorlati alkalmazása
  • Molekuláris taxonómia
  • Extremofil mikroorganizmusok genetikai háttere
  • Szennyező anyagok lebontásában résztvevő mikroorganizmusok genetikai háttere
  • Nanotechnológia alkalmazása a környezetvédelemben
  • Hulladékgazdálkodás környezetvédelmi kérdései
  • Környezetvédelmi technológiák biológiai és kémiai biztonsági kérdései
  • Szennyvíztisztítás ökotoxikológiai hatáselemzése
  • Biofilmek és szennyvizek metagenom analízise
  • Környezetvédelmi mikológia
  • Mikroszkopikus gombák komposztálásban betöltött szerepe

Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Kutatási témák:

Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék

Régészeti feltárásokhoz kapcsolódó archeobotanikai vizsgálatok. Alakor és szőlő sokféleségének Kárpát-medencei tanulmányozása, régi gabona és gyümölcs tájfajták felmérése és vizsgálata.

A Kárpát-medence vegetációjának jégkorszak óta bekövetkező változásait rekonstruáló, pollenek vizsgálatára épülő palinológiai kutatások.

Talaj-magkészlet kutatások.

Tájökológiai kutatások, tájváltozás vizsgálatok és elemzések történeti térképek segítségével, a tájtörténet, a gazdálkodás és a botanikai értékek összefüggéseinek vizsgálata.

Hagyományos terepi florisztikai kutatások, vegetáció felmérések és térképezések. Klímaadaptációs vizsgálatok, hazai védett és veszélyeztetett növényfajok populációinak felmérése és monitorozása.

Ökológiai gazdálkodási és Agrárkörnyezet-tervezési Tanszék

A kutatási területek alapvetően a környezetgazdálkodási rendszerek, a földhasználat és az ökológiai gazdálkodás különböző területeire terjed ki.

A növénytermesztési rendszerek – ökológiai növénytermesztés, állattartási rendszerek – ökológiai állattartás, méhészet-ökológiai gazdálkodás a méhészetben kapcsolatrendszereken túl, kiemelt hangsúly kerül az átállás témakörére, valamint a konvencionális és ökológiai gazdálkodás összehasonlító kutatására a parcella szinttől egészen a gazdaságok komplex vizsgálatának szintjéig.

Az ökológiai növénytermesztésen belül jelentős szerepet kap a kiskerti és szántóföldi biokertészet témaköre, a komposztálás és a különböző szerves anyagok felhasználási lehetőségeinek vizsgálata.

Kistérségi program és projekttervezési metodikai kutatások és módszertani fejlesztések a stratégiai tervezés eszközeivel például az EU területi kohéziós politikájának és a térségek természeti-környezeti állapotának kapcsolatrendszerére vonatkozóan.

Agrár-ökológiai szempontból komplex térinformatikai adatbázisok fejlesztése.

Térségi és települési szintű kutatások mellett birtok szintű elemzések is készülnek, épületenergetikai és épület-fenntartási kutatásokkal egyetemben.

Régészeti objektumok térhasználati elemzésének térinformatikai feldolgozása és vizualizációja.

Tájváltozás egyes paramétereinek vizsgálata, különböző intenzitású tájhasználati formák mellett, távérzékelési módszerekkel.