Karunk tudományos munkatársainak publikációi jelentek meg a Science és a Scientific Reports folyóiratokban

Cím:
Neonikotinoid peszticidek ország-specifikus hatása mézelő- és vad méhekre. (Country-specific effects of neonicotinoid pesticides on honey bees and wild bees)

Szerzők:
Woodcock BA, Bullock JM, Shore RF, Heard MS, Pereira MG, Redhead J, Ridding L, Dean H, Sleep D, Henrys P, Peyton J, Hulmes S, Hulmes L, Sárospataki M, Saure C, Edwards M, Genersch E, Knäbe S, Pywell RF.

Megjelent:
Science. 2017 Jun 30; 356(6345):1393-1395.

Összefoglalás:
Woodcock és munkatársai, köztünk karunk munkatársa Dr. Sárospataki Miklós, arra keresték a választ, hogy vajon a neonikotinoid peszticidek befolyásolják-e a mézelő és vadon élő méhek áttelelését és szaporaságát. Vizsgálataikat három országban, Nagy-Britanniában, Németországban és Magyarországon végezték. Vizsgálataik fény derítettek arra, hogy e kemikáliák a vizsgált országtól függően eltérő hatást gyakoroltak a méhek szaporodására, így Nagy-Britanniában és Magyarországon a peszticid reziduumok a méhállomány csökkenését okozták, azonban Németországban nem sikerült káros hatást kimutatni. Eredményeik ezért arra engedtek következtetni, hogy a méhállomány csökkenése valószínűleg több faktor kölcsönhatásának az eredménye, és a vizsgált neonikotinoid vegyszerek hatása a méhek szaporodására önmagukban nem kimutatható.

A cikk online elérhető:
http://science.sciencemag.org/content/356/6345/1393

Cím:
A kétes klímaviszonyok: Büntgen és Di Cosmo a tatárok Magyarországról történő kivonulásának elméleti okaként felállított környezeti teóriájának újraértékelése, 1242-es év (Climate of doubt: A re-evaluation of Büntgen and Di Cosmo’s environmental hypothesis for the Mongol withdrawal from Hungary, 1242 CE)

Szerzők:
Pinke Zsolt, Ferenczi László, Romhányi F. Beatrix, Laszlovszky József, Stephen Pow

Megjelent:
Nature/Scientific Reports, 2017, 7: 12695

Összefoglalás:
A tatárjárás idején a tatárok elfoglalták Magyarország akkori területét, és egy kerek évig uralmuk alatt tartották. Ezt követően azonban látszólag minden ok nélkül visszavonultak, ezzel megteremtve a történelem egyik nagy rejtélyét. A tatár visszavonulás lehetséges okait keresve egy korábbi közleményben Büntgen és Di Cosmo azt a teóriát állították fel, hogy a tatár megszállás idején éghajlati okok miatt kényszerültek a tatárok visszavonulni, mert az akkori zord időjárás érdemben gyengítette a tatár haderőt, és ennél fogva a józan megfontolás a magyar terület elhagyását tette indokolttá. A szerzők retrospektív módon, a lehetőségekhez igazodva megkísérelték rekonstruálni az akkori időjárási viszonyok mellett (a tatár hódítást megelőző néhány igen száraz év, majd a tatár megszállás alatti erősen csapadékos idő) valószínű mezőgazdasági termelés eredményességét, beleértve a legelők minőségét és a honos magyar gazdák földjeinek termőképességét. A rendelkezésre álló adatok arra engedtek következtetni, hogy a tatár megszállás alatti csapadékban bő időjárás, különösen az azt megelőző néhány évnyi szárazság után, igen termékennyé tehette a magyar földet, amit a visszavonuló tatárok magukkal hurcolt készletei is alátámasztani látszanak. Ezért a szerzők megalapozottnak látják a Büntgen és Di Cosmo által felállított klíma-teória cáfolatát. 

A cikk online elérhető:
https://www.nature.com/articles/s41598-017-12128-6