Természetvédelmi mérnöki MSc

A mesterképzést sikeresen elvégzett okleveles természetvédelmi mérnökök a természetvédelmi elvek és előírások hatékony érvényesítésén dolgoznak. A természetvédelem szakterülete tervezési, szervezési, ellenőrzési és irányítási munkálatokat is magába foglal. A végzettek elhelyezkedhetnek a közigazgatásban, természetvédelmi, vad- és halgazdálkodási, vadászati, halászati és horgászati szakigazgatási szerveknél és szakhatóságoknál, vagy vállalhatnak vezetői szerepet állat- és növénykertekben, vadasparkokban, múzeumokban és más bemutató intézményekben. Szintén irányítóként vehetnek részt a természetvédelem területén tevékenykedő mezőgazdasági és erdőgazdasági vállalkozások működtetésében.

 Az okleveles természetvédelmi mérnökök számos szakterületre kiterjedő ismereteket szereznek a képzés során. Munkájuk végzéséhez természetvédelmi és ökológiai, biodiverzitási és genetikai, tájtörténeti, környezetpolitikai és jogi ismereteiket, tudásukat egyaránt tudniuk kell mozgósítani. A természetvédelmi mérnöknek készülők esetében a környezettudatos magatartás, a természet- és élőhelyvédelem iránti fogékonyság elengedhetetlen követelmény. Emellett számos olyan – fejleszthető – egyéni adottság, készség is van, amely több más szakmához hasonlóan szükséges a hatékony munkavégzéshez. Ilyenek például a konfl iktuskezelés képessége, a kreativitás, az önálló munkavégzésre való alkalmasság, a tervezési-fejlesztési és menedzselési alkalmasság vagy a szakmai felelősségtudat.

 

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: természetvédelmi mérnöki (Nature Conservation Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

  • végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
  • szakképzettség: okleveles természetvédelmi mérnök
  • a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Nature Conservation Engineer

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a természetvédelmi mérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az agrár képzési területről a kertészmérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, a mezőgazdasági szakoktató, a tájrendező és kertépítő mérnöki, a vadgazda mérnöki, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, a vidékfejlesztési agrármérnöki a műszaki képzési területről a környezetmérnöki, a biomérnöki; a természettudomány képzési területről a biológia, a földrajz, a földtudományi, a környezettan alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

  • a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)
  • a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 25 kredit
  • az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
  • a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7.    A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 852

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja természetvédelmi mérnökök képzése, akik képesek hazai és nemzetközi szinten a természetvédelem általános és sajátos feladatainak megtervezésére, szervezésére és irányítására. Megszerzett elméleti tudásuk alkalmazása során hatékonyan érvényesítik a természetvédelmi elveket és előírásokat. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A természetvédelmi mérnök

a) tudása

  • Ismeri és érti a természetvédelem területén lejátszódó folyamatokat, a köztük lévő összefüggéseket, és azokat alkotó módon tudja alkalmazni.
  • Részletesen ismeri és alkalmazza a természetvédelmi gyakorlatban használt eszközöket, módszereket illetve tisztában van ezek jogi szabályozásával.
  • Részletesen ismeri – hazai és nemzetközi viszonylatban – a természetvédelem tervezési és megvalósítási, végrehajtási módszereit, szabályait.
  • Ismeri a csoport- és projektmunka sajátosságait, rendelkezik vezetői és konfliktuskezelési ismeretekkel.
  • Ismeri a természetvédelem sajátos kutatási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
  • Ismeri a szakszerű és hatékony szóbeli, írásbeli és hálózati kommunikáció módszereit és eszközeit.
  • Ismeri, érti szakterülete speciális szókincsét, magyar és idegen nyelven egyaránt.
  • Rendelkezik a természetvédelem speciális etikai szabályainak és vonatkozó normarendszerének széleskörű ismeretével.

b) képességei

  • Képes természetvédelmi és ökológiai hatástanulmányok elkészítésére.
  • Képes környezeti nevelésre.
  • Képes az ökológiai alapokon nyugvó természetvédelmi turizmus megszervezésére.
  • Képes a természetvédelem hatósági és közigazgatási feladatainak ellátására.
  • Képes szakmai szervezeteknél, cégeknél vezetői feladatok ellátására.
  • Képes génmegőrzési feladatok ellátására.
  • Képes a természetvédelem jogszabályi előírásainak megfelelő tervezésre, irányításra, valamint természetvédelmi szaktanácsadásra.
  • Képes szakmailag megalapozott vélemény, saját álláspont kialakítására és annak vitában történő megvédésére természetvédelemmel összefüggő társadalmi és gazdasági kérdésekben.
  • Képes értő, elemző módon szakterülete meghatározó hazai és nemzetközi szakirodalmát követni, megszerzett ismereteit szintetizálni.
  • Képes a vezetői tevékenység különböző funkcióinak gyakorlati végrehajtására, a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére, a felmerülő konfliktusok jogszerű és hatásos kezelésére. Képes munkacsoport létrehozására vagy projekt tervezésére, önálló irányítására.
  • Képes a szakmai problémák azonosítására, azok sokoldalú megközelítésére, valamint a megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására.
  • Képes szakterületén anyanyelvén és idegen nyelven írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni.
  • A szakterület ismeretközvetítési technikáit, anyanyelvű és idegen nyelvű publikációs forrásait ismeri, feldolgozza, értelmezi és munkája során ezeket alkalmazza.
  • Képes korszerű informatikai eszközök alkalmazására.
  • Felismeri a természeti értékeket és cselekedetei azok megőrzésére irányulnak.
  • A természetvédelem legfontosabb kérdései kapcsán integrálja a nemzeti és európai értékekre támaszkodó szemléletmódot, és átlátja az Európán kívüli világgal való kapcsolat jelentőségét.
  • A szakmai etikai normákat vállalja, továbbadja és alkalmazza szakmai problémák megoldásában, a szakmai együttműködésben és a kommunikációban egyaránt.

c) attitűdje

  • Nyitott és elkötelezett a természeti értékeket megőrző és a fenntartható gazdálkodás iránt.
  • Környezettudatos magatartás jellemzi.
  • Elkötelezett a környezetvédelmi, természetvédelmi előírások betartatása iránt.
  • Munkavégzésében jogkövető magatartás jellemzi, és ezt elvárja beosztottjaitól is.
  • Elkötelezett a problémák szakmai alapokon nyugvó megoldására.
  • Véleményét szakmai alapokon hozza meg, azokat következetesen képviseli.
  • Nyitott a konfliktuskezelésre a természetvédelmi és egyéb ágazatok között.
  • A tudományos kutatás etikai szabályait és normarendszerét betartja.
  • Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködve oldja meg.
  • A természetvédelem legfontosabb kérdései kapcsán integrálja a nemzeti és európai értékekre támaszkodó szemléletmódot.

d) autonómiája és felelőssége

  • Nagyfokú önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében.
  • Gyakorlati tapasztalatai birtokában képes önálló döntéseket hozni meghatározott munkafolyamatok megvalósítási módjáról, ütemezéséről.
  • Szakmai felelősségtudattal hoz döntéseket, valamint vállalja döntéseinek következményeit.
  • Partner a szakmai és szakterületek közötti együttműködésben.
  • Kellő gyakorlat megszerzése után felelős vezetői feladatokat lát el.
  • Nyitott a tevékenységi területén alkalmazható korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismeretek és készségek fejlesztésére, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

  • természetvédelmi ismeretek (értékek és területek ismerete és védelme, monitorozás, invázióbiológia, génmegőrzés, természetvédelmi tervezés és kezelés, tájvédelem) 40-70 kredit;
  • jogi ismeretek (nemzetközi, Európai Uniós és magyar természetvédelmi jog és politika) 5-15 kredit;
  • közigazgatási és vezetési ismeretek 5-15 kredit;
  • kutatás-tervezés, projekt és pályázati menedzsment 5-10 kredit;
  • kommunikációs és pedagógiai ismeretek 5-10 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvéből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott, legalább 120 óra időtartamú gyakorlat, amiből legalább 60 óra komplex terepgyakorlat.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 84 kredit a természettudomány, a gazdaság- és társadalomtudomány, a műszaki és informatikatudomány területeiről az alábbiak szerint:

  • természettudomány legalább 15 kredit,
  • gazdaság- és társadalomtudomány legalább 10 kredit,
  • műszaki és informatikatudomány legalább 5 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 60 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.