Állattenyésztő mérnöki MSc

Az okleveles állattenyésztő mérnökök az állatitermékelőállítás szakemberei. Az állattenyésztés szakterülete a termelés, feldolgozás és értékesítés körein túlmenően magába foglalja a korszerű állattartási technológiák alkalmazását, az állatjóléti előírások betartását/betartatását, az állattartáshoz és állatitermék-feldolgozáshoz kapcsolódó minőségi, élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi előírásokat, a jogi és közgazdasági szabályozó rendszert is. Az állattenyésztő mérnököknek szorosan vett szakmai munkájuk mellett gyakran tervezési, innovációs, kutatási és menedzseri feladatok ellátásában is helyt kell állniuk.

A végzettek jelentős része termelőüzemekben helyezkedik el, ahol a szervezési-irányítási feladatok mellett az innovációs folyamatokban is részt kell venniük. Ez új technológiák megismerését, kidolgozását, alkalmazását, adaptálását jelenti. Ez a tevékenység megköveteli a fejlesztői és szervezői szemléletet, a rendszerszerű, kreatív gondolkodást és a motiváltságot az új ismeretek megszerzésére, a tudás folyamatos frissítésére. Az irányítási feladatok ellátásához jó problémafelismerő és szervezőképesség szükséges. A környezettudatos magatartás, a természet- és élőhelyvédelem iránti fogékonyság, valamint a szakmai felelősségtudat alapvető követelmény az állattenyésztő mérnökök számára.

 

ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: állattenyésztő mérnöki (Animal Husbandry Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

  • végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
  • szakképzettség: okleveles állattenyésztő mérnök
  • a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Animal Husbandry Engineer

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az állattenyésztő mérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, a vadgazda mérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9. 4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá:

az agrár képzési területről a növénytermesztő mérnöki, a természetvédelmi mérnöki, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, vidékfejlesztési agrármérnöki, az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, az élelmiszermérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, a lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki, a természettudomány képzési területről a biológia, a környezettan alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

  • a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
  • a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 25 kredit
  • az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
  • a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7.    A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja állattenyésztő mérnökök képzése, akik természettudományos, agrárműszaki, élelmiszergazdasági, élelmiszerlánc-biztonsági, termékfeldolgozási és állattudományi ismereteik birtokában képesek az állatitermék-termelés, -feldolgozás, -értékesítés szakmai feladatai megoldására. Alkalmasak a szakterület termelési és termékfeldolgozási területein vezetői feladatok ellátására, az állattenyésztés területén szakhatósági ellenőrző, szakmai irányító, tervező, szintetizáló kutatási és innovációs tevékenység végzésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az állattenyésztő mérnök

a) tudása

  • Ismeri az állattenyésztés természettudományi, biológiai alapjait.
  • Ismeri a tenyésztés, az állatitermék-termelés, -feldolgozás, -értékesítés elméletét, annak gyakorlati megvalósítási lehetőségeivel együtt.
  • Ismeri az állatitermék-előállítás minőségi, élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi előírásait, az emberi egészséggel kapcsolatos releváns ismereteket.
  • Tudja és érti az élelmiszerlánc-biztonság alapvető fogalmait, összefüggéseit és folyamatait.
  • Ismeri a tenyésztés, az állatitermék-előállítás jogi és közgazdasági szabályozó rendszerét.
  • Ismeri az állattenyésztési, tenyésztésszervezési, állatvédelmi és állatjóléti előírások, az állategészségügyi igazgatás alapvető szabályait.
  • Ismeri a korszerű tenyésztési, állattartási, szaporítási és takarmányozási technológiákat.

b) képességei

  • Képes a tenyésztés, az állati termékek termelési, feldolgozási és értékesítési folyamatainak tervezésére, szervezésére és irányítására.
  • Képes az innovációs folyamatokban történő alkotó részvételre.
  • Képes új technológiák és módszerek kidolgozására és bevezetésére.
  • Tevékenysége teljes kapcsolatrendszerében képes a szakhatóságokkal és a szakmapolitikát képviselő szervezetekkel történő kommunikációra.
  • Képes állattenyésztési ágazatok új technológiai változatainak kimunkálására.
  • Ismeretei alkalmazásával magas szinten képes komplex technológiai rendszerek adaptálására.
  • Képes gazdasági állatfajok tenyésztő-nemesítő munkájának tervezésére, irányítására.
  • Képes az árutermelő állattartás, az állattenyésztés kutatásfejlesztési feladatai ellátására, valamint a szaktanácsadás koordinációjára.
  • Képes a termelőüzem agro-ökológiai potenciáljához illeszkedő megoldások kifejlesztésére és adaptálására.
  • Képes a szakterületéhez kapcsolódó vidékfejlesztési feladatok ellátására.
  • Képes önálló kutatás végzésére a természettudomány és az agrártudomány területén.
  • Képes a hatályos közösségi és nemzeti támogatási rendeletek értelmezésére és alkalmazására.
  • Megszerzett magas szintű szakmai ismeretei segítségével értelmezi és rendszerezi szakmai feladatait.

c) attitűdje

  • Fogékony a fenntartható, környezetkímélő módszerek alkalmazására.
  • Felméri és mérnöki, vezetői szintű feladataihoz igazítja kommunikációját.
  • Elvárja az együttműködést, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladataiban is megjeleníti azt.
  • Igényli a szakmai fejlődést, és vállalja a továbbképzések keretében történő önfejlesztést.
  • Megszerzett magas szintű állattenyésztési szakmai ismeretei alapján felismeri a problémákat és azok megoldására törekszik.
  • A mérnöki munka során az egyének és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítésére törekszik.

d) autonómiája és felelőssége

  • Önállóan választja ki az alkalmazott tartási, takarmányozási technológiákat.
  • Önállóan dönt az általa irányított ágazat vagy populáció tenyésztési, nemesítési stratégiáinak megalkotása terén.
  • Szakmai felelősségtudattal, önállóan dönt munkaszervezési és feladat-kijelölési esetekben.
  • Felelősséget érez a közreműködésével előállított élelmiszerek és takarmányok biztonságát illetően.
  • Felelősséget vállal az általa irányított beosztottak tevékenységének eredményeiért.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

  • a képzést alapozó ismeretkörök (alkalmazott genetika, termelés-élettan, biokémia, élelmiszerkémia) 10-18 kredit;
  • állattenyésztő mérnöki szakmai ismeretek (takarmánygazdálkodás, takarmánynövény termesztés, gyephasznosítás, állattenyésztési biotechnológia, speciális állattenyésztés, tenyésztésszervezés, tenyésztési programok, legeltetéses állattartás, állattartási technológiák, szaporodásbiológia, járványvédelem, állatvédelem és állategészségügyi igazgatás, állattartó telepek tervezése, építése és üzemeltetése, tejfeldolgozás, húsfeldolgozás, élelmiszer-minőség és -biztonság, élelmiszerlánc-biztonság, ágazati ökonómia, élelmiszer-marketing, humánerőforrás-management) 30-46 kredit;
  • választás szerinti szakmai ismeretek (ökologikus állattenyésztés, állatfajok szaporításának speciális kérdései, állati termék minősítésének módszere, társ- és hobbiállat tenyésztése, haltenyésztés és akvarisztika, sportlótenyésztés-lovassportszervezés) 28-36 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat időtartama legalább négy hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 84 kredit a természettudományi, természeti erőforrások, mezőgazdasági ismeretek, gazdasági és gazdálkodási ismeretek területéről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányokból legalább 60 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.